Yilarana, Keserű mult
Nem akarom elhinni. A húgom holtan fekszik a lábaim előtt. Halandók szagát érzem. Átkozottak. Én világ életemben védtem őket és ezzel hálálták meg? Nemcsak a húgomat ölték meg hanem engem is. Többé nem leszek jóságos és szelíd. Kegyetlen leszek és szemrebbenés nélkül megölök bárkit. Mégegyszer ránézek a húgom arcára. Minden az eszembe jut; a mosolyok; a nevetések. Soha többé nem láthatom mosolyogni a húgom. Elindulok a legközelebbi halandó faluba. Mérhetetlen gyűlöletet érzek az emberek iránt. Nem kellett sok idő a falu elpusztítására. Önszántamból még sosem öltem embert, de már nem vagyok az aki voltam. Továbbindulok. Nincs szükségem társakra. Nincs szükségem semmire. Csak én vagyok és a bosszúm. A bosszúm minden halandó ellen. |